Mi is pontosan a rénszarvas zuzmó?

A rénszarvas zuzmó, más néven rénszarvasmoha (Cladonia rangiferina), a Cladoniaceae család tagja – de a nevével ellentétben egyáltalán nem moha.
A mikroszkóp felfedezése előtt a zuzmókat tévesen a mohák közé sorolták, innen ered a „rénszarvasmoha” elnevezés. Valójában azonban a világ több mint 15 000 zuzmófajának egyike, és egy biológiai különlegesség: két élőlény szimbiózisából született szervezet.

A zuzmókat az algák és a gombák együttélése hozza létre. Az algák a fotoszintézis segítségével táplálékot termelnek, míg a gomba biztosítja a szerkezetet és a nedvesség megtartását. A rénszarvas zuzmónak nincsenek gyökerei – a vizet és a tápanyagokat a levegőből nyeri, így képes megélni sziklákon, fakérgen, sőt a fák koronáján is.

Ellenálló növény a világ végéről

A Cladonia rangiferina főként északi, sarkvidéki és alpesi tundrákban él, ahol a talaj sekély, a szél erős, és a hőmérséklet szélsőségesen alacsony.
Egyedülálló tulajdonsága, hogy a világ legellenállóbb növényi organizmusai közé tartozik. Mivel a zuzmók nem használják a talajt az élethez szükséges anyagok forrásaként, képesek ellenállni a szélsőséges hidegnek és szárazságnak, olyan sarkvidéki és antarktiszi helyeken is élhetnek, ahol más növények nem. A sarkvidéki területeken akár -40°C-ot is elvisel, és még a hosszú fagyos időszakok után is képes regenerálódni.

 Viszont az ellenállóságuk nem terjed ki mindenre. Mivel a zuzmók a levegőből, nem pedig a talajból nyerik megélhetésüket, ezért érzékenyek a légszennyezésre. Nem növekednek olyan városok közelében, ahol magas a légszennyezettség.